Az alapfokú sziklamászó tanfolyamon, de egyéb hegymászó tanfolyamokon is folyamatosan előjön a kérdés, hogy miért nem szabad hevederrel kikötnünk magunkat a standba. Oktatói tapasztalatom az, a tanulók nagyon nehezen értik meg, hogy a heveder nem képes elegendő energiaelnyelésre és ha a standban véletlenül produkálnánk egy esést, az könnyedén halálos kimenetelű lehetne, mert vagy a heveder szakadna el, vagy akkora erőt fejtene ki a mászóra, hogy az komoly gerincsérüléseket szenvedhetne.

A DMM csinált egy kísérletet, remélem a végeredmény meggyőző lesz és mindenki épülésére szolgál!

Hogyan szakítsunk el egy nylon és egy Dyneema hevedert?

A Nylon (poliamid) és a Dyneema®/Spectra® (polietilén) hevederek és expresszek különböző előnyökkel és hátrányokkal bírnak. Érdemes megértenünk ezen mesterséges szálak tulajdonságait ahhoz, hogy mászás közben a legmegfelelőbb módon használhassuk őket.

Míg a Dyneema sokkal jobb szakítószilárdság/súly aránnyal rendelkezik, mint a nylon, a rugalmassága szinte semmi. A DMM-Teszt toronyban leteszteltük, mi a különbség, ha egy dyneema hevedert különféle módon megterhelünk, esetleg még egy csomót is kötünk rá. A nylon és dyneema hevedereket (mind 22kN terhelhetőségű) összehasonlító videót megnézheted a lap alján.

A videó megtekintése után biztos vagyok benne, hogy százszor is meggondolod, milyen eszközbe akasztod a köteledet és, hogy a gyenge eszközök használatát a biztosítási láncban feltétlen elkerülöd. És biztosan nem akarsz majd beleesni ezentúl egy statikus hevederbe...

Egy 60cm-es, 1-es eséstényezőjű esés egy Dyneema hevederbe elegendő rántást generál (16,7kN) ahhoz, hogy egy Wallnut 11 bowdenjét (12kN)  szétszakítsa. Arról nem beszélve, hogy az emberi gerinc ugye 12kN felett már reccsen. Ha egy csomót kötünk a Dyneema-ra az pedig nagyon legyengíti a hevedert, így 1-es eséstényezőnél a 120cm-es heveder a teszt során egyszerűen elszakadt.

A legtöbb elölmászó eséskor 4 - 7kN-os erőt generál a biztosítási láncban. 10kN feletti erők már belső sérüléseket okozhatnak. 10kN erőhatás 1 tonna tömegnek felel meg.

A teszt során a nylon hevedereken mért megtartási rántás ugyan kisebb, mint a Dyneema-n mértek, azonban ezek is kellőképpen nagyok ahhoz, hogy akár egy bowden-t is elszakítsanak. Ez nem jelenti azt, hogy a Dyneema rossz és a nylon pedig jó. Ellenkezőleg: összehasonlítva a két anyagot a Dyneema jobb szakítószilárdság/tömeg aránnyal bír, mint nem csak a nylon, de az acélnál is erősebb. Jelentősen jobb az ellenállása nyíróerőkkel szemben, kisebb a vízelnyelő képessége (télen különösen fontos), így ideális alapanyag hevederekhez és expressz-szlingekhez. Sokkal ellenállóbb az UV sugárzással és vegyi behatásokkal szemben, de az olvadási pontja viszont alacsonyabb, mint a nylon-é. Ezen tulajdonság figyelembevétele különösen fontos ereszkedéskor (pl. áthúzni a kötelet egy Dyneema hevederen), hiszen egy ereszkedési gyakorlat során, amikor a kötelet lehúzzuk, keletkezhet akkora hő, amely a hevedert rongálja, esetleg megolvasztja.

Ezen tulajdonságok tudatában talán jobban ki tudod választani mászás közben a megfelelő eszközt.

A dinamikus mászókötéllel való standolás tehát jobb választás, mint hevederrel közvetlenül kikötni magadat a fix pontokba!

Ha mégis hevedereket használnál, bizonyosodj meg róla, hogy azok mindig feszesek, nem lógnak.

Tartsd azt is észben, hogy a hevederek karakterisztikája függ a szövésmódtól és a szálak keresztezésén. A jó szövés nagyon fontos, hogy elérjük a megfelelő minőséget. A Dyneema hevederek éppen ezért általában Dyneema és nylon szálak keverékéből állnak.