2008.12.27.
Kis téli boulder az Ezüst-hegyi kőfejtőben
"Az Ezüst-hegyi kőfejtőben hárshegyi homokkövet fejtenek. Ez a kőzet a legrégebbi lelőhelyéről, nevét a budai Hárshegyről kapta. A geológusok így különítik el a földtörténet során más időszakokban keletkezett homokkő típusoktól. Az Ezüst-hegy és a Kő-hegy egymástól különböző kőzettömegét a kettő közötti nyergen áthúzódó ÉK-DNY irányú nagy törésvonal választja el.
A kőbánya óriási kiterjedésével, magas falaival, változatos színű kőzeteivel csodálatos látványt nyújt. A feltárás teljes magassága kb. 25m, a két bányaudvar azonban ezt osztja. A kőzet igen kemény homokkő, gyakori nagyobb kavicsokkal. Ezek anyaga sosem karbonátos, hanem kvarc és kvarcit. A sokszínű kvarcit teszi színessé a kőzetet. A bányában alul és felül inkább apróbb kavicsos szürke, barnás homokkő van, míg középtájon vannak durvább szemű, nagyobb kavicsos rétegek.
A kőzetben ősmaradványt itt sosem találtak, a máshol talált néhány kagyló és csiga mutatja, hogy a kőzet sekély tengerben rakódott le. Oligocén (30 millió éves) korát települési viszonyai adják meg.
A homokkő és a konglomerátum rendkívüli keménységét a kötőanyag okozza, amely a kova (SiO2) kriptokristályos változata, a kalcedon. Ez utóvulkáni, kovagazdag forróvizes oldatokból vált ki, melyek a lyukacsos homokkövön átszivárogva ott kiváltak és a szemcséket összecementálták.
A Hárshegyi Homokkő a rátelepített fenyvessel együtt nagyon savanyú aljzat, sok mohafaj és zúzmó (pl. rénszarvas-zúzmó) termőhelye. Ugyanakkor a vékony talajon kialakult mohaszőnyeg alatt, a sekélyen gyökerező fenyőkkel mikrorhizát alkot nagyon sok gombafaj (pl. szemcsésnyelű-fenyőtinórú).
Az Ezüst-hegyen lévő Hárshegyi Homokkövet fejtő bányák Üröm nevezetességei voltak: ebből a kőből kiváló minőségű malomköveket lehetett készíteni és a falubeli kőfaragók mesterei voltak ennek. Ma is láthatunk még néhol félbehagyott malomköveket. Üröm község középkori neve (Oerm) is az őrlés szóra vezethető vissza.
A kőbánya feletti dombtető gyönyörű kilátással szolgál. Ezt a kőbánya bejáratától a piros turistajelzésen lehet megközelíteni, ez a jelzés vezet tovább a Nagy-Kevély csúcsára."
(Ürömiek Baráti Társasága)
Az Ezüst-hegyi kőfejtő mászásra kiválóan alkalmas. Sötét színű kőzete napsütéses téli napokban annyira fel tud melegedni, hogy fagypont körüli hőmérsékletben is kiválóan lehet mászni rajta.
A durva szemcsés homokkő meglehetősen igénybe tudja venni a kéz bőrfelületét.
A legnagyobb különlegesség számomra az, hogy hazai körülmények között itt találkoztam először igazi repedésmászási lehetőséggel. És igaz kevés van belőle, rövidkék is, de mégiscsak a miénk. :-)
Az utak nehézsége leginkább VII-VIII körüliek. De akad egy-két könnyebb (IV-V) és néhány nehezebb is.
(gyuszi)